2010 után nagyobb figyelem fordul a sportok, azon belül is a látványsportágak finanszírozására. Azonban, ha ezek közül is ki kell emelni egyet, akkor egyértelműen látható, hogy a labdarúgás minden felett áll. A klubok anyagi helyzete sokkal jobb, mint az azt megelőző korszakokban. De ez mennyire mutat rá a tudatos gazdálkodásra, a jól felhasznált tőkék befektetésére? Ennek járt utána a HVG.
A portál már a cikk elején kiemeli: 421 122 129 000 forintból gazdálkodott 2010 és 2022 között az a 28 focicsapat, amely 2010 óta megfordult az NB I-ben. A magyar élvonalnak vannak megszokott tagjai, de kiemelendő, hogy három klub osztozott az említett összeg 42%-án. A Kubatov Gábor által vezetett Ferencvárosi TC, a MOL szponzorációtól elesett Fehérvár FC és a felcsúti Puskás Akadémia összesen 178,2 milliárd forintos bevételre tett szert.
A HVG a nemzetközi porondon is megfordult csapatokról készített kimutatást, mivel így könnyebben lehetett megmérni, hogy mennyire jól használták fel a klubkasszákba beérkező anyagi forrásokat. Az Európai labdarúgó-szövetség (UEFA) pontokat ad a csapatoknak, már egészen a selejtezőktől megkezdve. Aki magyar bajnoki dobogósként vagy kupagyőztesként kijut a nemzetközi porondra, majd az első selejtezőkörben kiesik, az 1 pontot kap, minden további kör 0,5-0,5 pontot ér, a csoportköröket és az ottani győzelmeket is külön díjazzák.
A listába minden bevétel beszámításra került, így a közpénz, a jegyeladás, a szponzori pénz, a tévés közvetítési díj és az UEFA-pénzdíj is egy összegben látható.
A lista a legtudatosabbnak mondható gazdálkodással rendelkező egyesülettől kezdődik.
14. Debreceni VSC
A DVSC már 2010 előtt is sikeresnek mondható klub volt, 2005 és 2010 összesen négyszer nyert bajnokságot és az Európa-liga csoportkörébe is bejutott. 2013-tól egészen 2017-ig minden évben a selejtezőben volt, 2020-ban és 2023-ban pedig újra megpróbálhatta a főtáblára jutást. Összesen 17,1 milliárd forint könyvelhetett el a Debrecen az utóbbi 13 évben, ami UEFA-pontokban mérve 13,5 pontot (1,26 milliárd Ft/pont) jelent.
13. Kecskeméti TC
A tavalyi szezon meglepetés csapata, a Kecskemét az igen jó gazdálkodás egyik mintapéldája. A KTE összesen 4,3 milliárd forintból gazdálkodott, összesen kétszer ért fel a nemzetközi kupaszereplésig. 2011-ben az EL-selejtező második köréig, míg idén az Európa Konferencia-liga első köréig jutott. A Kecskemét 2015 után a nulláról építkezett fel, a hatalmas adósságokat felhalmozó vállalat miatt a harmadosztályból indult a csapat. 2020 után sikerült a csoda és három év alatt háromszor is a második helyen végeztek az aktuális bajnokságban. Összesen 3 pontot szereztek, ami gazdaságilag mérve 1,43 milliárd Ft/pont.
12. Ferencvárosi TC
Az FTC összesen 80,8 milliárd forintból gazdálkodhatott, amihez egy igen jó portfólió is csatolható volt. A klub nemzetközileg is eredményesnek mondható, hiszen többször is eljutott az európai főtáblákig. Egy Bajnokok Ligája- és három EL-csoportkör, idén tavasszal egy EL-16-ba jutás mellett zsinórban öt bajnoki címet ünnepelhettek a IX. kerületben. A nagyobb sikerek mellé nagyobb összegek is jártak, így a megszerzett 37,5 pontjával az egyik legtudatosabban gazdálkodó egyesületnek számít (2,15 milliárd Ft/pont).
11. Budapest Honvéd FC
A Honvéd 2017-ben bajnokságot nyert, majd 2017 és 2020 között zsinórban négyszer is megpróbálkozott az európai kupaszerepléssel. Az utóbbi időszak már nem volt fényes a klub számára, tavasszal kiestek az NB I-ből is. Költségvetésben viszont igen magas mutatókat hozott, 24,4 milliárd forintból gazdálkodtak. A selejtezőkben való indulásukkal 9 pontot szereztek (2,71 milliárd Ft/pont).
10. Fehérvár FC
2012-ben és 2018-ban EL-csoportkörig jutott, illetve 2009 és 2021 között csak egyszer nem volt magyar bajnoki dobogón. A tavalyi szezonjuk már nem sikerült jól, könnyen kieshettek volna az élvonalból. A bajt tetőzi, hogy kiszállt a MOL a csapat finaszírozásából, amely komoly szponzorációs összegeket költött a Fehérvárra. A több névváltoztatáson is átesett alakulat 13 éven belül 68,9 milliárd forintot könyvelhetett el, és a nemzetközi szerepléseinek köszönhetően 25 pontot (2,75 milliárd Ft/pont) zsebelt be.
9. ETO FC Győr
A Győrt igen nehéz ehhez a listához tenni, hiszen 2015-ben kiderült, hogy a csapatot birtokló Quaestor hatalmas csalással tudott nagy tőkét a fenntartásra fordítani. 2013-ig az NB I harmadik-negyedik leggazdagabb klubja volt az ETO, egy bajnoki cím és egy EL-selejtező is összejött a csapatnak. Mindent összevetve 17,6 milliárd forintból gazdálkodhattak az elmúlt 13 évben, annak ellenére, hogy a botrány miatt egészen az NB III-ig süllyedtek. Jelenleg az NB II egyik oszlopos tagja, de a 1,4-2,8 milliárd forintos éves bevételek miatt a feljutás is szóba került a klubnál. A korábbi hazai sikereinek köszönhetően 5,5 ponttal a lista kilencedik helyére került (3,21 milliárd Ft/pont).
8. Kisvárda FC
2011-ben NB III, 2013-ban NB II, 2015-ben az első 100 millió forint fölötti költségvetésű év, 2018-tól első osztály, 2022-ben pedig bajnoki második hely és továbbjutás a Konferencia Liga első selejtezőmeccsén. Ehhez összesen 8 milliárd forint bevétel és 2 pont (4,04 milliárd Ft/pont) társult.
7. Zalaegerszegi TC
A ZTE felemelkedése 2019 után érkezett el, amióta feljutottak az élvonalba. Habár 2010-ben eljutottak az EL-selejtezőig az évtized közepe nem róluk szólt. A 2023-ban megnyert Magyar Kupa után elindulhattak az Ekl-selejtezőben, de az első körben kiestek. Ezek az eredmények 12 milliárd forintra voltak elegendőek, illetve a selejtezőkből sikerült összeszedni 2,5 pontot (4,83 milliárd Ft/pont).
6. Újpest FC
A 2014-es offshore botrány után sikerült talpra állni a klubnak, 2017 és 2020 között minden évben 1,6-1,8 milliárd forinton sikerült tartani a költségvetést, azóta már 3 milliárd forint fölött jár. 2018-ban és 2021-ben is két selejtezőkört ment az EL-ben, illetve Konferencialigában, gazdálkodását tekintve ezt 17,8 milliárd forintból tette ezt. A nemzetközi eredmények miatt 3,5 ponttal gyarapodott (5,11 milliárd Ft/pont).
5. MTK
Jól kezdte a 2011 utáni korszakot az MTK, szinte mindig a dobogón végeztek és a nemzetközi szereplés sem maradt el. A bajok 2017 után jöttek el, annak ellenére, hogy a klub költségvetése ezekben az években kezdett el növekedni. Kiesés – feljutás – kiesés – feljutás – bentmaradás – kiesés – feljutás volt a tendencia az utóbbi években annak ellenére, hogy összesen 22,1 milliárd forintos költségvetéssel rendelkeztek. A 2010-es évek elején elért nemzetközi eredményei miatt kaptak 3,5 pontot (6,32 milliárd Ft/pont).
4. Puskás Akadémia
2009-től 2012-ig a Videoton B-csapataként voltak jelen a magyar labdarúgában, tehát Puskás Akadémia önálló felnőtt klubként csak 2012 óta létezik. 2015 és 2021 között minden évben a harmadik legnagyobb költségvetésből gazdálkodtak, az elmúlt 11 évben összesen 28,5 milliárd forintból. 2020 után lettek meg az első hazai sikerek, két harmadik és egy második hely. Ezekkel az eredményekkel sikerült a nemzetközi porondra is kijutni (4 pont), azonban maradandót nem alkottak a selejtezőben sem. Átlagot számítva 7,1 milliárd forintot áldoztak egy UEFA-pontra.
3. Paksi FC
A csak magyar játékosokat foglalkoztató egyesület 2011-ben érte el a legjobb szereplését, ekkor az NB I ezüstérmese lett, így kijuthatott a selejtezőbe. Azóta az is az élvonal meghatározó tagja, korábbi eredményét azonban nem tudta felülmúlni. A klub 14,6 milliárd forintból gazdálkodott az elmúlt 13 évben, a 2011-ben kiharcolt nemzetközi eredménye miatt 2 ponttal jutalmazták (7,35 milliárd Ft/pont).
2. Vasas FC
2017-ben egy bronzérem és így egy EL-selejtező összejött, de utána kiesett, majd egymást követő három NB II-es szezon elején is nagybevásárlást tartottak a klubnál, a sima feljutás volt az ígéret. Végül harmadik vagy negyedik helyen zártak az angyalföldiek. Negyedik próbálkozásra 2022-ben összejött a feljutás, de a tavalyi szezonban a legutolsó helyen újra kizúgtak az élvonalból. 10,9 milliárd forintot és 1 pontot könyvelhettek el a vizsgált időszakban.
1. Diósgyőri VTK
Egyetlen nemzetközi szereplését az UEFA-nak köszönhetik, amikor 2014-ben az Újpestet kizárták a korábban említett botrányuk miatt, így a kupadöntő veszteseként mehetett helyettük. 2017 és 2019 között három egymást követő szezonban is az utolsó fordulóban izzadta ki a bennmaradást az élvonalban, majd 2021-ben ez már jött össze, így az ország 4-5. legnagyobb költségvetésével az NB II-ben nézett körbe két évre. A DVTK végül 2023-ban visszajutott az első osztályba. Az elmúlt 13 évben 24,1 milliárd forintból gazdálkodtak és az említett selejtező miatt 2 ponttal jutalmazták őket (12 milliárd Ft/pont).
.jpg)
